Katasztrófavédelmi tájékoztató

Gázkészülékek használatának veszélyei

Gázszivárgás leggyakrabban a karbantartás hiánya miatt következik be, vagy az elöregedett vezeték, berendezés műszaki meghibásodásból fakad. Ezen eseteknél fennáll a robbanásveszély hiszen a levegőbe jutó gáz azzal robbanóképes elegyet képez, és ha van gyújtóforrás, bekövetkezik a baj. Alsó robbanási határérték az a koncentráció, amikor a kiszabadult gáz és levegő keveréke már robbanóképes elegyet alkot. A vezetékes földgáz esetén ez az érték körülbelül 5 százalék, a propánbutángáz esetén jóval kevesebb, nagyjából 1,5 százalék. Ez azt jelenti, hogy egy tíz légköbméter űrtartalmú helyiségben már 500 liter földgáz, vagy 150 liter propánbutángáz elegendő a robbanásveszélyhez.

 Akár vezetékes földgázt, akár propánbutángázt használunk otthonunkban, bizonyos szabályokat be kell tartani. A palackban tárolt propánbutángáz használata kicsit több önállóságot igényel a felhasználó részéről (palackcsere, -tárolás, -szállítás, tömítettség ellenőrzése) éppen ezért a kockázat is nagyobb.

Ha új gázkészüléket tervezünk beüzemelni, vagy régebbi készüléken kell javítási, karbantartási munkát végezni, a munkálatokat minden esetben csak a gázszolgáltatónál regisztrált és szakképzett szakember végeztessük!

Kerüljük a saját kezűleg végzett gázszerelési munkákat!

Kizárólag a propánbutángázzal üzemelő berendezések palackcseréje a kivétel, kellő körültekintéssel ez házilag is elvégezhető.

Ma már csak égésbiztosítóval ellátott gázkészülékeket lehet vásárolni. Ha tehát a tűzhelyen üzemelő gázrózsa lángja elalszik, az égésbiztosító pár pillanat múlva reteszeli a kiáramló gáz útját, megszűnik gáz légtérbe áramlása. Azonban rengeteg olyan régi készülék van még használatban, amelyik nem rendelkezik ezzel a fontos biztonsági berendezéssel. Ezek üzemeltetése fokozott odafigyelést, kontrollt igényel.

A gázüzemű berendezésekben csak pentánálló gumitömítéseket és tömlőket szabad alkalmazni. Ezek csak gázszerelvényt árusító szakboltokban vásárolhatók meg, de a legbiztonságosabb, ha probléma esetén szakemberre bízzuk a javítást, beszerzést.

Alapszabály, hogy gázszag, vagy hallható gázszivárgás, gázömlés esetén,

1: azonnal el kell zárni a gázfőcsapot, illetve a palackszelepet,

2: áramtalanítsunk a villanyóránál,

3: az összes nyílászáró kinyitásával ki kell szellőztetni a helyiségeket, lakást,

4: értesítsük a gázszolgáltatót és/vagy a tűzoltóságot.

A propánbutángáz-palackokról:

Sok helyen használnak palackos gázt. Ez nehezebb a levegőnél, így ha szivárog, a mélyebb fekvésű helyekre ülepszik. Fontos szabály, hogy a palackot, illetőleg a gázkészüléket csak nyomáscsökkentő közbeiktatása után szabad üzembe helyezni. A palackot sem a tárolás, sem a felhasználás során nem szabad 40 C° feletti hőhatásnak kitenni.

A palack alumíniumból készül, űrtartalma típustól függően 4,85 - 52 liter között változik. A bennük tárolt gáz a propán-bután. A kibányászott földgázból a megfelelő eljárásokkal kivonják a propánt és a butánt. Ezek már kis nyomáson cseppfolyóssá válnak, palackban tárolva nagyon jó tüzelőanyagok. A tárolási nyomás 5-10 bar. Fontos, hogy a palackból a gázkivétel csak és kizárólag a gyártó által előírt nyomáscsökkentő egységen (reduktoron) keresztül történhet. Az is lényeges, hogy a palackot távol kell tartani mindenféle sugárzó hőtől.

Robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag nem tárolható tetőtérben, pinceszinti helyiségben, továbbá 300 liter vagy 300 kg mennyiség felett egyéb, nem tárolásra tervezett helyiségben.

Padlástérben robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag és I-III. tűzveszélyességi fokozatú folyadék és gáz nem tárolható. Egyéb szilárd anyag csak olyan módon és mennyiségben helyezhető el, hogy azok a tetőszerkezet, valamint a kémény megközelítését ne akadályozzák, szükség esetén eltávolíthatók legyenek a tetőszerkezet éghető anyagú elemeitől, és a kéménytől legalább 1 méter távolságra helyezkedjenek el.

Huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségekben és a gépjárműtárolókban gázpalackot tárolni tilos.

Többszintes lakóépületben – az egy lakóegységet tartalmazó lakóépületek kivételével – lakóegységenként nem használható vagy tárolható egynél több propán-bután gázpalack

Gázpalack használata és tárolása tilos olyan földszintesnél magasabb építményben, ahol az esetleges gázrobbanás a tartószerkezet összeomlását idézheti elő.

Palackcsere közben ne dohányozzunk, és más nyílt lángú készüléket se üzemeltessünk! Csere után, vagy ha gázszivárgás gyanúja merül fel, magunk is elvégezhetjük a tömörségvizsgálatot a tömlő és a palack csatlakozási pontjánál. Ezt a vizsgálatot szappanos, vagy ultrás oldattal végezzük. Ha szivárog a gáz, akkor a csatlakozási helyet bekenve a szivárgás helyén bugyborékolni, szörcsögni fog. Sajnos volt már arra példa, hogy a gázszivárgás helyét valaki gyertyaláng segítségével akarta megkeresni. A ház felrobbant, az illető meghalt.

SOHA ne próbáljuk nyílt lánggal vagy más gyúlékony eszközzel megkeresni a gázszivárgás helyét!

Továbbá a gázpalackból az átfejtés szigorúan TILOS, a gázpalackokat csak cseretelepen szabad cserélni!

Ha hosszabb időre elhagyjuk a lakást, zárjuk el a gázvezeték főelzáró csapját. Amennyiben befejeztük a propánbutángáz-üzemű berendezés használatát, zárjuk el a palack szelepét. Ha hosszabb ideig nem is kívánjuk használni, szereljük le a nyomáscsökkentőt, és a szelepnyílásra helyezzük fel a kék biztonsági kupakot.

A gázkészülékek használatával kapcsolatban fontos foglalkozni az égéstermékek elvezetésével és a levegő-utánpótlással is.

A gáz égéstermékei mérgező elemeket tartalmaznak, tehát nagyon fontos a kémény rendszeres ellenőrzése és karbantartása. Ellenkező esetben a visszaáramló égéstermékek halálos mérgezést okozhatnak.

Egy fali vízmelegítő átlagosan óránként 3 m³gázt fogyaszt. Egy ilyen készülék biztonságos üzemeléséhez a felhasznált gázmennyiség húszszorosának megfelelő friss levegőre van szükség. A manapság használt, szinte tökéletes légzárású ajtók és ablakok ekkora mennyiségű levegőt nem engednek be. Amennyiben olyan helyiségben vannak ilyen nyílászárók, ahol gázkészülék üzemel, fokozott a balesetveszély.

Nyílt lángú gázkészülék használata közben és után gondoskodjunk a megfelelő szellőzésről, szellőztetésről.
 

A gázhasználat veszélyes üzem, de ha ismerjük a gáz tulajdonságaiból fakadó veszélyeket, a használatra vonatkozó szabályokat és veszélyhelyzeti teendőket, biztos, hogy kényelmesebbé teszi az életünket.

Elektromos tüzek megelőzése

Lakossági tájékoztató

Most se dőljön be a csalóknak!

A BEL- ÉS KÜLTERÜLETI TÜZEK MEGELŐZÉSE

Az elmúlt években a tavaszi munkákkal összefüggésben - többek között a lakosság széleskörű tájékoztatásának köszönhetően - Kirendeltségünk területén a tűzesetek száma csökkent, és nem történt jelentősebb kiterjedésű káreset.

Azonban, az elmúlt napokban a bel- és külterületi gaz és kerti hulladék égetés miatt megnövekedett a tűzesetek száma. Hatóságunk valamennyi esetben felhívta a terület tulajdonosának a figyelmét az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat (továbbiakban: OTSZ) bel-, és külterületi égetéssel kapcsolatos szabályainak betartására, illetve a külterületi ingatlanok vonatkozásában hatósági eljárást indított, mely bírsággal zárult.

Az OTSZ alapvetően megváltoztatta az égetéssel kapcsolatban az eddigi gyakorlatot a belterületi és a külterületi ingatlanok esetében.

Az anyagi javakat is veszélyeztető belterületi és nagy kiterjedésű külterületi tűzesetek megelőzése érdekében tartsuk be a tűzvédelmi jogszabályokat!

Az OTSZ 225. §(1) bekezdése alapján „Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos.” Belterületi ingatlanok esetében a helyi önkormányzat rendelete szerinti időpontokban és feltételekkel lehetséges.

Mentesül az égetési, tűzgyújtási tilalom alól a katasztrófavédelmi szerv állománya, ha tevékenysége a károk csökkentésére, a tűz terjedésének megakadályozására, szabályozására irányul, így a tűzeset helyszínén jelen lévő tűzoltásvezető dönthet bizonyos területek további leégetéséről. A felderítés és a megfelelő tűzoltási taktika kidolgozása érdekében a kilátókat, magaslati ponton elhelyezkedő létesítményeket, az önkormányzat vagy a helyi katasztrófavédelmi szerv vezetője által megbízott személyek a szabadtéri tüzek korai szakaszban történő észlelése céljából térítésmentesen igénybe vehetik.

Ha jogszabály másként nem rendelkezik (pl. NATURA 2000-es területekre a művelési kötelezettség nem vonatkozik), az ingatlan tulajdonosa, használója köteles a területet éghető hulladéktól és további hasznosításra nem kerülő száraz növényzettől mentesen tartani.

Az OTSZ 226. § (1) bekezdése alapján „Külterületen az ingatlan tulajdonosa, használója a tűzvédelmi hatóság engedélyével legfeljebb 10 ha egybefüggő területen irányított égetést végezhet.”.

Az irányított égetés végzésére vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező nevét és címét,

b) az égetés pontos, földrajzi koordinátákkal vagy helyrajzi számmal megadott helyét,

c) az égetés megkezdésének és tervezett befejezésének időpontját (év, hónap, nap, óra, perc),

d) az irányított égetés indokát,

e) az égetéssel érintett terület nagyságát,

f) az égetés folyamatának pontos leírását,

g) az égetést végző személyek nevét, címét,

h) az égetés felügyeletét biztosító személy nevét és címét, mobiltelefonszámát,

i) a tűz tovább terjedésének megakadályozására tervezett intézkedéseket és

j) a helyszínen biztosított, a tűz tovább terjedésének megakadályozására készenlétben tartott eszközök felsorolását.

Az illetékkel ellátott kérelmet legkésőbb az égetés tervezett időpontját megelőző 10. napig be kell nyújtani az engedélyező tűzvédelmi hatósághoz (jelen esetben a Gyöngyösi Katasztrófavédelmi Kirendeltség, 3200 Gyöngyös, Kossuth út 1.), majd a hatóság a kérelmet annak beérkezésétől számított 5 munkanapon belül bírálja el.

A kérelemben foglaltak valamint a helyszínen tapasztaltak alapján hozza meg a döntését a hatóság. Az engedélyben kikötésként szerepelteti azokat a feltételeket, amelyek indokoltak a biztonságos égetés elvégzéséhez. (pl. a tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén, vagy ha az irányított égetést befejezték, azt azonnal el kell oltani, az égetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen, az égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni, stb.)

Az OTSZ 228. § (1) bekezdése alapján „A szabadtéren keletkező tüzek megelőzése érdekében a vasút és a közút mindkét oldalán annak kezelője köteles a szélső vasúti vágánytengelytől mérve legalább 4,0 méter széles, a közút szélétől mérve legalább 3 méter széles védősávot kialakítani.”. Ezt a védősávot éghető aljnövényzettől, gallytól tisztán kell tartani, a folyamatos tisztántartásról, éghető anyagtól mentes állapotban tartásról a védősávval érintett terület tulajdonosa, kezelője, haszonbérlője köteles gondoskodni.

Figyelje a katasztrófavédelem honlapját! Amennyiben az adott területen tűzgyújtási tilalom került elrendelésre, abban az esetben tilos irányított égetés végzése, a szabadban történő tűzgyújtás az erdők területén!

Irányított égetés kérelem minta

Lakossági felhívás az erdő- és szabadtéri tüzek megelőzésére

Kéménytűz káresemény megelőzése

Az ünnepek közeledtével változnak a szokások, akárcsak hétköznapjaink és velük együtt az ünnepre való készülődés is. Hagyományőrző a templomokban, köztereken, hivatalokban, üzletekben, pályaudvarokon felállított karácsonyfa, ezzel együtt az utcai forgatag, a díszes kirakatok, a kivilágított utcák, árkádok, az utcai árusok portékái, mind az ünnep közeledtét jelzik.

Advent időszakában a koszorúkon a gyertyák fénye villan fel az otthonokban. A legszebb ünnep napjaiban sem szabad azonban megfeledkeznünk a ránk leselkedő veszélyekről, elsősorban a gyertya gyönyörű, de veszélyes lángjáról! Az elmúlt évtizedek során bekövetkezett sajnálatos, olykor tragikus események (adventi gyertya lángjától, illetve karácsonyfa tüzétől kiégett lakások) arra kell, hogy figyelmeztessenek bennünket, hogy kellő körültekintéssel, nagyon nagy odafigyeléssel szabad a gyertyákat elhelyeznünk és meggyújtanunk. Amennyiben nem így tesszük, egy élet munkája semmisülhet meg, válhat a tűz martalékává néhány perc alatt. A legnagyobb körültekintés mellett/ellenére is keletkezhet tűz a lakásunkban. Nagyon fontos, hogy a lehető legrövidebb időn belül tudomást szerezzünk erről és a szükséges intézkedéseket (bent lévő személyek mentése, tűzoltóság értesítése, tűz oltásának megkezdése) megtegyük.

Megkezdődött a fűtési szezon és ezzel egy időben sajnálatos módon megjelentek a kéménytüzes, füstmérgezéses tűzesetek. A gyakran tragikus kimenetelű események többsége kellő odafigyeléssel és felkészüléssel megelőzhető lenne.

A szén-monoxid-mérgezés legtöbbször a tüzelő-, fűtő-, és egyéb berendezések (páraelszívó, kandalló) helytelen használatára, a karbantartás és ellenőrzés hiányára, vagy a helyiségek nem megfelelő szellőztetésére vezethető vissza. Éppen ezért különös jelentősége van a kémények rendszeres ellenőrzésének. A nehezen észlelhető színtelen és szagtalan szén-monoxid ugyanis jellemzően a tüzelőberendezésen vagy a nem megfelelően működő kéményből áramlik vissza a helyiség légterébe. Kerülhet mérgező gáz a lakótérbe nem kellően tömített kályhából, kandallóból, füstcsőből, kazánból, vagy az elszennyeződött fürdőszobai „átfolyós” vízmelegítőből is.

Csak engedélyezett típusú, kifogástalan műszaki állapotú tüzelő, fűtő berendezést használjunk, ezt szakembernek kell beüzemelnie és javítania. A kémény állapotát előírt időszakonként – évente – ellenőriztessük.