Címlap Lőrinci története

Lőrinci város címere

Álló, háromszögű tárcsapajzs. A címer vezéralakja,

Szent Lőrinc vértanú bal kezében a vértanúságban aratott győzelmét szimbolizáló pálmaággal, jobb kezében vértanúsága elszenvedésének módjára utaló vasrostéllyal. A címerpajzs alapszíne kék. A címeralak zöld dombon áll, amely a pajzstalpat foglalja el. A címeralak ezüst, a fej és körülötte a glória arany, a pálmaág zöld, a vasrostély fekete színben került ábrázolásra.

Lőrinci város címere a XVIII. század második feléből származik.

Megerősödött a település központi szerepe, amit igazolt az is, hogy sóhivatalt telepítettek a községbe. Ebből az időből maradt ránk az a községi pecsét, amely Szent Lőrincet ábrázolja vértanúságának jelképeivel : a vasrostéllyal és a pálmaággal:

Felirata:

SIGILLIUM LORIN ZI ENSIUM

A múlt örökségét megőrizve, Szent Lőrinc alakja került a városi címerre is. Domináns színei - a kék és az arany - találhatók a városi zászlón is.

Lőrinci rövid története

Lőrinci Heves megye nyugati részén, a Zagyva folyó mellett terül el, a Mátra és az Alföld találkozásánál. Hozzátartozik közigazgatásilag Selyp, Mátravidéki Erőmű és Vörösmajor . Az idelátogató sok esetben nem is tudja először, melyik "városrészben" van.

A Lőrinciben feltárt bronzkori és Árpád-kori leletek tanúsága szerint e terület réges-régen lakott hely volt.

A település nevét 1267-ben említi egy okleveles forrás templomával együtt, ecclesia de Laurenció alakban.

Több birtokosa is volt a falunak a XIV-XV. sz. -ban (pl.: Rozgonyiak), majd később a váradi püspökség tulajdona lesz. Selyp puszta önállóan lakott falu volt, a Rátót majd az Ákos nemzetség vagyonát gyarapította.

Lőrinci a XVI. században már jelentős településsé vált 80 háztartásával. 1544-ben elfoglalták a törökök , Selyp ebben az idoszakban elnéptelenedett. A török kiűzése után a Királyi Kamara igazgatása alá került, a hatvani uradalom részeként. A hagyomány és az írásos emlékek szerint II. Rákóczi Ferenc többször is tartózkodott Lőrinciben: 1706-ban Gyöngyösről erre vezette csapatait, 1708-ban pedig katonai szemlét tartott.

1730-tól gróf Grassalkovich Antal lett a földesúr, majd örökösei, egészen 1841-ig maradtak Lőrinci birtokosai . A templom 1695-ben épült, ekkor bronzkori csontokat találtak. 1783-ban a földrengés jelentősen megrongálta.

A XVIII. század végén kincstári sóhivatal és sóelosztó működött a faluban, a lakosok egy része sófuvarozással foglalkozott, Poroszlóról és Szolnokról hozták ide a sókockákat . Ebben az időben a lakosok száma már 1000 fő felett volt, a lakások száma 132. Ekkor vált Lőrinci település részévé az önálló Selyp falu.

1873-ban kolerajárvány pusztított a településen. Az 1880-as években a településnek több birtokosa lett, a Wampeticsek , a Knau család, báró Tornyay-Schlossberger Rezső és családja. Ez utóbbi család iparosította a települést, Selyp, Veresmajor ( Vörösmajor eredeti neve), Pernyepuszta (a mai Petőfibánya ) és Terézmajor gazdái voltak ők. A település a századfordulón már közjegyzőségi székhely.

1923-24 között építették fel a vörösmajori kastélyt. A mezőgazdasággal, kereskedelemmel foglalkozó Lőrinci a XIX. század végére iparosodott: megépült a Cukorgyár, a Zsófia Malom, a Magyar Vulkán Cementgyár és 1940-ben a Mátravidéki Erőmű. Ipara 1945 után kiegészült téglagyárral, keramit- és cserépgyárral, sajtüzemmel, sok szolgáltatóvállalattal. A település a térség fontos foglalkoztatási központjává vált. A Mátravidéki Erőműhöz tartozó tórendszer körül a 80-as években rendezett üdülő-, pihenő- és horgászcentrumot alakítottak ki mintegy 190 üdülőtelekkel, illetve kempinggel. Közigazgatásilag a településhez csatolják Petőfibányát és Zagyvaszántót, így nagyközségi rangot kap a mintegy 14 000 fős összevont Lőrinci.

1989-ben Petőfibánya önálló település lesz, majd egy évre rá Zagyvaszántó is követi példáját.

A település 1992. január 1-től városi rangot kap. Új vállalkozások is megjelennek. A település kereskedelmi hálózata, szolgáltatásai (pl. gépjárműszerviz, autószalon) a vonzáskörzet ellátását is biztosítják. A Lőrinci nyugati részén létesült Ipari Szakmunkásképző Intézet 1991-től szakközépiskolává alakul, kollégiummal is rendelkezik. A zeneiskola vonzáskörzeti jellegű. Az önkormányzat 1991-ben házat vásárol tájház kialakítására ( Árpád út 63.), 1997-ben a mellette levőt is megveszi.

1995 nyarán megszűnik a Mátravidéki Erőmű Vállalat és a lakótelep az Önkormányzat tulajdonába kerül. A Magyar Villamos Művek 1997-ben 140 MW-os gázturbinás erőmű beruházását kezdi meg, mely átadására 2000. májusában kerül sor. 1998 volt az utolsó kampány a selypi cukorgyárban, utána csomagolóüzemként működött, mára megszűnt .

1997-ben az általános iskola (2 tagintézménnyel) Hunyadi Mátyás nevét veszi fel:

1998-tól a Polgármesteri Hivatal térségi, gyámügyi és építészeti feladatokat lát el. 2000. július 1-től okmányiroda létesül.

A 2000. évi millenniumi ünnepség, a zászló átadása :

2002-ben ünnepli városunk 10 éves évfordulóját : /Varga Antal polgármester köszönti a 10-éves gyerekeket/

2003-ban a Bem út 2. szám alatt elkészül a családsegítő. Az eredetileg tűzoltószertárként funkcionáló épület az átalakítást követően egy korszerű és modern intézménnyé vált, az ebédkiosztásnak is megfelelő helyiségekkel. A dolgozók immár megfelelő körülmények között fogadhatják ügyfeleiket.

Még ebben az évben elkészül és felavatják a Polgármesteri Hivatal előtti téren Nagy László lőrinci fafaragó művész városi címerét, melyhez Géczi Ferenc készíti el a virágtartót.

2004-ben kerül átadásra az a felújított és átalakított kúriaépület, melyben a Városi Könyvtár kap helyet.

A kétszintes épület a II. világháborúban megsérül , ezt követően, felső szintjét lebontják. Legutóbb 20 férőhelyes Idősek Otthona működött itt.

2003. végén kezdődnek meg a munkálatok , 2004–ben került sor az átadásra. A nyár folyamán a közel 1,5 ha-os park rendezési munkálatai is elkészülnek.

2005 nyarán Hatvan várossal közösen nyert pályázat segítségével elkezdődött városunkban a szennyvíz beruházás. Kivitelező az ERRO 96. KFT. A beruházás 2007. júniusára fejeződik be . A képen az ünnepélyes alapkő letétele látható.

Az ősz folyamán a Bem út 4. szám alatt elkészült a Szociális Ellátó és Gyermekvédelmi intézmény új épülete, melyben korszerű körülmények között dolgozhat a csecsemő szolgálat.

Ebben az évben kezdődött meg a szennyvízcsatorna építése, amelynek befejezése 2007. július 30-ig várható.

2006-ban két új EU-komform játszótér átadására került sor - egy Erőműn ill. egy másik Lőrinciben.

Erőműi lakótelep főterén található Stróbl Zsigmond alkotása, teljes felújításon esett át /szobor, szökőkút, világítás.

 

Elkészült  az  Árpád  út  baloldalán, a lakosság által régóta várt 800m hosszú szervízút.

Október 23.-a tiszteletére Nagy László fafaragó elkészítette lőrinci város részére az 56-os emlékművet.

November hónapban került átadásra az új üzletközpont melyet a CBA üzemeltet.

Ősz folyamán elkezdődtek a városközpont kialakításának munkálatai, mely során  a  csapadékvíz elvezető árokrendszer a Szabadság téren lefedésre került illetve a Polgármesteri Hivatal parkolója térkő burkolatot kapott.


Belépés



Napelemes rendszer kialakítása

Lőrinci városban

Lőrinci Városi Könyvtár

Projektek

Ki olvas minket

Oldalainkat 139 vendég böngészi
mystat