a mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő vállalkozó a 2022. évi helyi iparűzési adóelőleg csökkentésről és az 1 %-os adómérték alkalmazásáról

A JOGOSULT KKV-K ADÓELOLEG-CSÖKKENTÉSI LEHETOSÉGE ÉS AZ 1 %- ADÓMÉRTÉK ALKALMAZÁSA

A 2022. évben végződő adóévben azon, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerinti vállalkozó esetén, amely azzal felel meg a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: KKV törvény) szerinti mikro -, kis- és középvállalkozássá minősítés feltételeinek, hogy esetében a KKV törvény 3. § (1) bekezdés b) pontjában¹ meghatározott nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg értékhatár legfeljebb 4 milliárd forint, a helyi iparűzési adó mértéke 1 százalék, mivel a 2022. évben végződő adóévben alkalmazandó önkormányzati rendeletben megállapított adómérték egyébként 2 százalék (Htv. 51/M §).

A mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő vállalkozóknak a 2022. évben az adott előleg-fizetési időpontban esedékes - a Htv. szerint bevallott és a 2022. évben az önkormányzati adórendelet szerinti adómértékkel bevallandó - adóelőleg 50 százalékát kell az egyes esedékességi időpontokban megfizetni, ha erre vonatkozóan nyilatkozatot tesznek.

ADÓELŐLEG-CSÖKKENTÉS (FELEZÉS) LEHETŐSÉGE ÉS FELTÉTELEI

Azoknak a vállalkozóknak, akik nem tettek nyilatkozatot 2021. évben, vagy a nyilatkozattétel óta új székhelyet, telephelyet létesítettek, (a 2022. március 15-i előlegfizetés miatt) nyilatkozatot kell tenniük legkésőbb 2022. február 25-ig a székhelye, telephelye szerinti önkormányzati adóhatóság számára, ha élni kívánnak az adóelőleg felezés lehetőségével.

Az említett nyilatkozat (22NYHIPA) kizárólag az állami adó- és vámhatóságon keresztül, elektronikus úton, az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített elektronikus nyomtatványon nyújtható be.

A nyilatkozat alapján a meg nem fizetendő előleg-részlet összegével az önkormányzati adóhatóság a vállalkozó iparűzési adóelőleg-kötelezettsége összegét hivatalból, határozathozatal nélkül csökkenti.

Fontos azt is tudni, hogy ha az adózó nem nyilatkozott 2021. évben, és nem nyilatkozik a jogszabályban megjelölt 2022. február 25-i időpontig sem, úgy nem élhet a csökkentett összegű (1%-os mértékű) előleg fizetés lehetőségével, azaz –előleg mérséklés hiányában / Art. 69. § / - csak a 2022. évi HIPA bevallás benyújtást követően (2023. május 31.) igényelhetivissza az adóelőleg különbözetet.

A KATA ADÓALANYOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó vállalkozó adóalanyok (KATA) számára - akik ezt a kedvező adózást választották az önkormányzati adóhatóságnál is - nem kell nyilatkozatot tenni, nekik az önkormányzatiadóhatóság lefelezi a fizetendő adóösszeget.

HOGYAN TUDJA A VÁLLALKOZÓ IGÉNYBE VENNI A 2022. ÉVI ADÓELŐLEG FELEZÉS LEHETŐSÉGÉT?

Az adófelezés lehetősége akkor alkalmazható, ha

1.) a vállalkozó 2021. adóévben 21 NYHIPA nyilatkozatot nyújtott be, vagy

2.) 2022. február 25-ig 22NYHIPA nyomtatványon nyilatkozik a székhelye, telephelye szerinti önkormányzati adóhatóság számára,

továbbá, ha azt az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 1. melléklet 29. pont 1. alpontja³ szerint nem tette meg – az állami adó - és vámhatóságon keresztül bejelenti a telephelyének⁴ címét.

A nyilatkozat kizárólag az állami adó- és vámhatóságon keresztül, elektronikus úton, az állami adó- és vámhatóság általrendszeresített elektronikus nyomtatványon nyújtható be.

MI A TEENDŐJE A KATA HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ VÁLLALKOZÓNAK, AKI AZ ÖNKORMÁNYZATI ADÓHATÓSÁGNÁL IS AZ EGYSZERŰSÍTETT ADÓMEGÁLLAPÍTÁST – TÉTELES ADÓ – VÁLASZTOTTA?

Nincs teendője, nem kell nyilatkozatot tenni, nekik az önkormányzati adóhatóság automatikusan felezi majd a fizetendő adóösszeget.

HA A JOGOSULT VÁLLALKOZÓ NEM NYILATKOZIK, CSÖKKENHET-E AZ ADÓJA ÉS HOGYAN?

A nyilatkozat csak az 50 %-os adóelőleg-fizetésnek a feltétele, az 1 %-os adómérték alkalmazásnak nem. Tehát a vállalkozó, ha nem tett sem 2021. évben 21NYHIPA nyilatkozatot, sem 2022. február 25-ig 22NYHIPA nyilatkozatot, a teljes összegű előleget köteles megfizetni. Jogosult azonban a 2022. évben végződő adóévre az 1% adómérték alkalmazására. Így tehát az arra jogosult vállalkozó a 2022. évről szóló - 2023. május 31. napjáig benyújtandó - adóbevallásában érvényesítheti a kedvezményt.

TUDNIVALÓK A 2021. ÉVI HIPA BEVALLÁS KITÖLTÉSÉHEZ

Az adózó a 2021. évtől állandó jellegű helyi iparűzési adóról szóló adóbevallási kötelezettségét – ideértve bármely korábbi adóévről benyújtott adóbevallás kijavítását és az önellenőrzéssel való helyesbítést –kizárólag az állami adóhatóságon keresztül elektronikus úton, az általános nyomtatványkitöltő (ÁNYK) program használatával teljesítheti.

Az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély iparűzési adóalany azonban – választása szerint – továbbra is teljesítheti bevallási kötelezettségét az illetékes önkormányzati adóhatósághoz akár papíralapon is.

Amennyiben a vállalkozó mikro-, kis- és középvállalkozásnak (KKV) minősül, abban az esetben a 2021. évről szóló helyi iparűzési bevallás Főlapján az I. Bevallás jellege rész 10. pontját (A mikro-, kis- és középvállalkozás által benyújtott bevallás) mindenképpen jelölni kell.

A 2021. adóévről szóló bevallásban a 2022. szeptemberi és a 2023. márciusi adóelőleget is az eredeti szabályok szerint kell bevallani, mivel az előleg csökkentésére kizárólag a nyilatkozat alapján van mód!

Az így bevallott előleg összegét az önkormányzati adóhatóság a nyilatkozat alapján felére csökkenti.

TÁJÉKOZTATÁS ADÓEGYENLEG LEKÉRDEZÉS LEHETŐSÉGÉRŐL

Aktuális adóegyenlege elektronikusan is lekérdezhető az E-Önkormányzat (https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap) portálon az „adóegyenleg lekérdezése” menüpontban.

Amennyiben az adóegyenleg lekérdezése közben a rendszer azonosítási hibát jelez, a személyes/azonosító adatok egyeztetése szükséges.

AdohatosagAzonosito:1005

1

KKV törvény 3. § (1) KKV-nak minősül az a vállalkozás, amelynek

a) összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és

b) éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

2

Atr. 6 § (4a) Ha a támogatási intézkedés a 651/2014/EU bizottsági rendelet és a 702/2014/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó állami támogatásnak minősül, a vállalkozást akkor kell nehéz helyzetben lévőnek tekinteni, ha legalább az alábbi kategóriák egyikébe beletartozik: *

a) olyan társaság esetén, ahol a tagok felelőssége a társaság tartozásai tekintetében korlátozott, így különösen a részvénytársaság és a korlátolt felelősségű társaság esetében, ha a vállalkozás névértéken felüli befizetést is magában foglaló jegyzett tokéjének több mint a felét felhalmozott veszteségei miatt elvesztette, különösen amennyiben a felhalmozott veszteségeknek saját forrásnak minősülő elemből történő levonásakor a jegyzett tőke felét meghaladó negatív eredmény keletkezik,

b) olyan társaság esetén, ahol legalább egyes tagok korlátlan felelősséggel bírnak a társaság tartozásai tekintetében, így különösen a közkereseti társaság, betéti társaság, közös vállalat, egyesülés és egyéni cég esetében, amennyiben a vállalkozás a saját tokéjének több mint felét felhalmozott veszteségei miatt elvesztette,

c) olyan vállalkozás, amely ellen a fizetésképtelenségi eljárásról szóló uniós rendelet szerinti fizetésképtelenségi eljárás indult, vagy ellene hitelezői kérelmére

a saját joga alapján ilyen fizetésképtelenségi eljárás indítható,

d) olyan vállalkozás, amely

da) megmentési célú támogatásban részesült és a kölcsönt még nem fizette vissza vagy a kezességvállalás időtartama még nem járt le, vagy

db) szerkezetátalakítási támogatásban részesült és továbbra is a szerkezetátalakítási terv hatálya alá tartozik,

e) kis- és középvállalkozások kivételével olyan vállalkozás, amely esetében az előző két évben a könyv szerinti idegen tőke és saját tőke aránya meghaladta a 7,5-et és a kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredménnyel számolt kamatfedezeti ráta kevesebb volt 1,0-nél.

(4b) A 651/2014/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó állami támogatások esetében a (4a) bekezdés a) és b) pontját nem kell alkalmazni

a) a kevesebb, mint három éve létező kis- és középvállalkozások esetében és

b) a kockázatfinanszírozási támogatásra való jogosultság szempontjából olyan kis- és középvállalkozások esetében, amelyeknél az első kereskedelmi értékesítéstől számítva hét év még nem telt el, ha a kis- és középvállalkozás a kiválasztott pénzügyi közvetítő hivatalos átvilágítása alapján kockázatfinanszírozási befektetésre jogosult.

3

Art. 1. melléklet 29. pont 1. alpontja a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerinti telephelyének címét

4

Htv. 52 § 31. telephely: a) az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye (ingatlana) - függetlenül a használat jogcímétől -, ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárt, a bányát, a kőolaj vagy földgázkutat, a vízkutat, a szélerőművet (szélkereket), napelem-erőművet, az irodát, a fiókot, a képviseletet, a termoföldet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant, az ellenszolgáltatás fejében igénybe vehető közutat, vasúti pályát,

b) azon távközlési tevékenységet végző vállalkozó esetén, amelynek

ba) az adóévben a számviteli törvény szerinti nettó árbevétele legalább 75%-ban vezeték nélküli távközlési tevekénységből [TEÁOR ’08 61.2] származik (vezeték nélküli távközlési tevékenységet végző vállalkozó)

baa) az a) pont szerinti telephely és

bab) azon önkormányzat illetékességi területe, ahol az adóév első napján utólag fizetett díjú vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetőjének (vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizető) számlázási címe található,

bb) az adóévben a számviteli törvény szerinti nettó árbevételének kevesebb, mint 75%-a származik vezeték nélküli távközlési tevekénységből [TEÁOR’08 61.2] (vezetékes távközlési tevékenységet végző vállalkozó), azon önkormányzat illetékességi területe, ahol az adóév első napján előfizetőjének távközlési szolgáltatást nyújt (vezetékes távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizető), valamint - ha a vállalkozó vezeték nélküli távközlési tevékenységet is végez – azon önkormányzat illetékességi területe, ahol a vezeték nélküli távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizetőjének adóév első napján a számlázási címe található,

c) a villamos energiáról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, villamosenergia-kereskedő és villamos energia elosztó hálózati engedélyes, továbbá a földgázellátásról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, földgázkereskedő és földgázelosztói engedélyes esetén azon önkormányzat illetékességi területe, ahol villamos energia vagy földgáz értékesítése, illetve a villamos energia vagy földgáz elosztása a végső fogyasztó, a végső felhasználó (a továbbiakban együttesen: a végső fogyasztó) részére történik, feltéve, hogy a villamosenergia-kereskedő, a földgázkereskedő, a villamos energia egyetemes szolgáltató, a földgáz egyetemes szolgáltató, illetve a villamosenergia elosztó hálózati engedélyes, a földgázelosztói engedélyes adóévet megelőző adóévi számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a közvetlenül a végső fogyasztónak történő értékesítésből, illetve a végső fogyasztó számára történő elosztásból származik.