Címlap

Lőrinci város címere

Álló, háromszögű tárcsapajzs. A címer vezéralakja,

Szent Lőrinc vértanú bal kezében a vértanúságban aratott győzelmét szimbolizáló pálmaággal, jobb kezében vértanúsága elszenvedésének módjára utaló vasrostéllyal. A címerpajzs alapszíne kék. A címeralak zöld dombon áll, amely a pajzstalpat foglalja el. A címeralak ezüst, a fej és körülötte a glória arany, a pálmaág zöld, a vasrostély fekete színben került ábrázolásra.

Lőrinci város címere a XVIII. század második feléből származik.

Megerősödött a település központi szerepe, amit igazolt az is, hogy sóhivatalt telepítettek a községbe. Ebből az időből maradt ránk az a községi pecsét, amely Szent Lőrincet ábrázolja vértanúságának jelképeivel : a vasrostéllyal és a pálmaággal:

Felirata:

SIGILLIUM LORIN ZI ENSIUM

A múlt örökségét megőrizve, Szent Lőrinc alakja került a városi címerre is. Domináns színei - a kék és az arany - találhatók a városi zászlón is.

Lőrinci rövid története

Lőrinci Heves megye nyugati részén, a Zagyva folyó mellett terül el, a Mátra és az Alföld találkozásánál. Hozzátartozik közigazgatásilag Selyp, Mátravidéki Erőmű és Vörösmajor . Az idelátogató sok esetben nem is tudja először, melyik "városrészben" van.

A Lőrinciben feltárt bronzkori és Árpád-kori leletek tanúsága szerint e terület réges-régen lakott hely volt.

A település nevét 1267-ben említi egy okleveles forrás templomával együtt, ecclesia de Laurenció alakban.

Több birtokosa is volt a falunak a XIV-XV. sz. -ban (pl.: Rozgonyiak), majd később a váradi püspökség tulajdona lesz. Selyp puszta önállóan lakott falu volt, a Rátót majd az Ákos nemzetség vagyonát gyarapította.

Lőrinci a XVI. században már jelentős településsé vált 80 háztartásával. 1544-ben elfoglalták a törökök , Selyp ebben az idoszakban elnéptelenedett. A török kiűzése után a Királyi Kamara igazgatása alá került, a hatvani uradalom részeként. A hagyomány és az írásos emlékek szerint II. Rákóczi Ferenc többször is tartózkodott Lőrinciben: 1706-ban Gyöngyösről erre vezette csapatait, 1708-ban pedig katonai szemlét tartott.

1730-tól gróf Grassalkovich Antal lett a földesúr, majd örökösei, egészen 1841-ig maradtak Lőrinci birtokosai . A templom 1695-ben épült, ekkor bronzkori csontokat találtak. 1783-ban a földrengés jelentősen megrongálta.

A XVIII. század végén kincstári sóhivatal és sóelosztó működött a faluban, a lakosok egy része sófuvarozással foglalkozott, Poroszlóról és Szolnokról hozták ide a sókockákat . Ebben az időben a lakosok száma már 1000 fő felett volt, a lakások száma 132. Ekkor vált Lőrinci település részévé az önálló Selyp falu.

1873-ban kolerajárvány pusztított a településen. Az 1880-as években a településnek több birtokosa lett, a Wampeticsek , a Knau család, báró Tornyay-Schlossberger Rezső és családja. Ez utóbbi család iparosította a települést, Selyp, Veresmajor ( Vörösmajor eredeti neve), Pernyepuszta (a mai Petőfibánya ) és Terézmajor gazdái voltak ők. A település a századfordulón már közjegyzőségi székhely.

1923-24 között építették fel a vörösmajori kastélyt. A mezőgazdasággal, kereskedelemmel foglalkozó Lőrinci a XIX. század végére iparosodott: megépült a Cukorgyár, a Zsófia Malom, a Magyar Vulkán Cementgyár és 1940-ben a Mátravidéki Erőmű. Ipara 1945 után kiegészült téglagyárral, keramit- és cserépgyárral, sajtüzemmel, sok szolgáltatóvállalattal. A település a térség fontos foglalkoztatási központjává vált. A Mátravidéki Erőműhöz tartozó tórendszer körül a 80-as években rendezett üdülő-, pihenő- és horgászcentrumot alakítottak ki mintegy 190 üdülőtelekkel, illetve kempinggel. Közigazgatásilag a településhez csatolják Petőfibányát és Zagyvaszántót, így nagyközségi rangot kap a mintegy 14 000 fős összevont Lőrinci.

1989-ben Petőfibánya önálló település lesz, majd egy évre rá Zagyvaszántó is követi példáját.

A település 1992. január 1-től városi rangot kap. Új vállalkozások is megjelennek. A település kereskedelmi hálózata, szolgáltatásai (pl. gépjárműszerviz, autószalon) a vonzáskörzet ellátását is biztosítják. A Lőrinci nyugati részén létesült Ipari Szakmunkásképző Intézet 1991-től szakközépiskolává alakul, kollégiummal is rendelkezik. A zeneiskola vonzáskörzeti jellegű. Az önkormányzat 1991-ben házat vásárol tájház kialakítására ( Árpád út 63.), 1997-ben a mellette levőt is megveszi.

1995 nyarán megszűnik a Mátravidéki Erőmű Vállalat és a lakótelep az Önkormányzat tulajdonába kerül. A Magyar Villamos Művek 1997-ben 140 MW-os gázturbinás erőmű beruházását kezdi meg, mely átadására 2000. májusában kerül sor. 1998 volt az utolsó kampány a selypi cukorgyárban, utána csomagolóüzemként működött, mára megszűnt .

1997-ben az általános iskola (2 tagintézménnyel) Hunyadi Mátyás nevét veszi fel:

1998-tól a Polgármesteri Hivatal térségi, gyámügyi és építészeti feladatokat lát el. 2000. július 1-től okmányiroda létesül.

A 2000. évi millenniumi ünnepség, a zászló átadása :

2002-ben ünnepli városunk 10 éves évfordulóját : /Varga Antal polgármester köszönti a 10-éves gyerekeket/

2003-ban a Bem út 2. szám alatt elkészül a családsegítő. Az eredetileg tűzoltószertárként funkcionáló épület az átalakítást követően egy korszerű és modern intézménnyé vált, az ebédkiosztásnak is megfelelő helyiségekkel. A dolgozók immár megfelelő körülmények között fogadhatják ügyfeleiket.

Még ebben az évben elkészül és felavatják a Polgármesteri Hivatal előtti téren Nagy László lőrinci fafaragó művész városi címerét, melyhez Géczi Ferenc készíti el a virágtartót.

2004-ben kerül átadásra az a felújított és átalakított kúriaépület, melyben a Városi Könyvtár kap helyet.

A kétszintes épület a II. világháborúban megsérül , ezt követően, felső szintjét lebontják. Legutóbb 20 férőhelyes Idősek Otthona működött itt.

2003. végén kezdődnek meg a munkálatok , 2004–ben került sor az átadásra. A nyár folyamán a közel 1,5 ha-os park rendezési munkálatai is elkészülnek.

2005 nyarán Hatvan várossal közösen nyert pályázat segítségével elkezdődött városunkban a szennyvíz beruházás. Kivitelező az ERRO 96. KFT. A beruházás 2007. júniusára fejeződik be . A képen az ünnepélyes alapkő letétele látható.

Az ősz folyamán a Bem út 4. szám alatt elkészült a Szociális Ellátó és Gyermekvédelmi intézmény új épülete, melyben korszerű körülmények között dolgozhat a csecsemő szolgálat.

Ebben az évben kezdődött meg a szennyvízcsatorna építése, amelynek befejezése 2007. július 30-ig várható.

2006-ban két új EU-komform játszótér átadására került sor - egy Erőműn ill. egy másik Lőrinciben.

Erőműi lakótelep főterén található Stróbl Zsigmond alkotása, teljes felújításon esett át /szobor, szökőkút, világítás.

 

Elkészült  az  Árpád  út  baloldalán, a lakosság által régóta várt 800m hosszú szervízút.

Október 23.-a tiszteletére Nagy László fafaragó elkészítette lőrinci város részére az 56-os emlékművet.

November hónapban került átadásra az új üzletközpont melyet a CBA üzemeltet.

Ősz folyamán elkezdődtek a városközpont kialakításának munkálatai, mely során  a  csapadékvíz elvezető árokrendszer a Szabadság téren lefedésre került illetve a Polgármesteri Hivatal parkolója térkő burkolatot kapott.


Napelemes rendszer kialakítása

Lőrinci városban

PRAXISKÖZÖSSÉG LÉTREHOZÁSA A SELYPI MEDENCÉBEN

 

A Lőrinci Napsugár Óvoda és Bölcsőde

Rákóczi utcai óvodai telephelyének

Infrastrukturális fejlesztése

Zöldellő városunk I.

Közösségi piac épület korszerűsítése,

fedett és nyitott piactér építése Lőrinciben

Lőrinci Városi Könyvtár

Projektek

Ki olvas minket

Oldalainkat 32 vendég böngészi
mystat